Szerző: Andi

Cseresznye természetgyógyászati szempontból

Természetgyógyászati szempontból szeretném bemutatni a cseresznyét, és ismertetni, hogy szinte minden része: nemcsak a gyümölcs, hanem a szár, mag is hasznosítható.

Cseresznye mint gyümölcs 

Közkedvelt, ízletes tavaszi – nyári eleji gyümölcs. Az erdőkben vadon élő cseresznye Európától Ázsiáig őshonos. Már az ókorban tudatosan termesztették és fogyasztották, Magyarországon azonban csak a 16. században terjedt el. A tavaszi cseresznyevirágzás Japánban fontos nemzeti jelkép és várva-várt ünnep.

 

  • Maga a gyümölcs flavonoidokban, antioxidánsokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag.
  • 100g cseresznye kb. 70 kalória, ráadásul több mint 80% -a víz. Szomjoltó tulajdonságát már az ókori római katonák is kihasználták, miért ne használhatnánk ki mi is? Méregtelenítésbe, fogyókúrába nyugodtan beilleszthető.
  • Vízhajtó, a szervezetben feleslegesen felhalmozott víztől könnyen meg- szabadít – ráadásul a vesét, húgyhólyagot jól átmossa.
  • Magas kalciumtartalmánál fogva a gyerekek csontképzésében is elsőrangú.
  • Immunerősítő hatású
  • Köszvény és izületi gyulladás megelőzésére és kezelésére alkalmas
  • Szíverősítő. Gyógyszerkutatásokban ezt hatását vizsgálják és hasznosítják.

Fogyasztása

nyersen (itt megmaradnak a vitaminok, ásványi anyagok és enzimek), fagyasztva, aszalva, befőttként, lekvárként (tartósítószer vagy akár cukor nélkül is készíthetjük, csak a sterilitásra és az egészséges gyümölcsökre kell hangsúlyozottabban figyelni). Kedvelt továbbá levesekben, desszertekben és alkoholos italokban.

Túl nagy mennyiségben fogyasztva puffadást, hasi panaszokat okozhat. Népi megfigyelések óvva intenek cseresznyézés utáni vízivástól, mert az fokozhatja a hasi kellemetlenségeket.

Cseresznyeszár

Nem kell kidobni, hanem érdemes leszárítani és teaként elkészíteni. Kellemes ízű, önmagában, de akár mással keverve élvezeti teaként is fogyasztható.

Hatásai:

  • gyulladáscsökkentő
  • vízhajtó, méregtelenítő
  • köszvényes és izületi problémáknál kifejezetten ajánlott, reumát enyhíti
  • csökkenti a húgysavszintet
  • vértisztító
  • lúgosítja a szervezetet
  • hat a szívre
  • energetizál
  • emésztést beszabályozó, enyhe hashajtó
  • vesetisztító, vesekövesedés megelőzésére alkalmas illetve egyes esetben a vesehomok kiürítésére is

Mag

Kisgyerekes családoknál kifejezetten ajánlott cseresznyemag párnácskát készíteni. Érdemes pár percig a magokat megfőzni, hogy a felesleges gyümölcshús könnyen eltávolítható legyen, majd ezt követően meg kell őket szárítani és vászon/pamut zsákocskába helyezni. Melegítésére és hűtésre egyaránt alkalmas lesz.

Természetes melegítése sütőben pár percig vagy radiátoron történjen, hűtése pedig hűtőben vagy akár rövid ideig a mélyhűtőben. Reuma, hasfájás, görcsök, kólika, fülfájás esetén a melegítő hatásra van szükség,  míg fogzásnál vagy sérüléseknél a hűtő hatásra.

Fontoljuk meg a népgyógyászati tapasztalatokat, és használjuk ki a cseresznye áldásos hatását ne csak nyáron, hanem az év során máskor is!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Tea gyógyhatásai

Tea eredete

Több ezer évvel ezelőtt Ázsiából terjedt el, ahol nagyon nagy népszerűségnek örvendett. Maga a tea szó kínai eredetű. Felfedezéséhez többféle legenda, eredetmonda is kapcsolódik. Kínai császárokhoz kötik, illetve az egyik monda szerint egy Buddhát követő szerzetes hogy éber maradjon levágta a szemhéját és eldobta, amiből kifejlődött a teacserje, hogy elűzze az álmot és ébren tartsa az embereket.

A nagy földrajzi felfedezések során került be Európában, ahol már a 17. századra széles körben megkedvelték. Népszerűsége a mai napig töretlen. Jelenleg a legnagyobb teafogyasztók között vannak az oroszok, a kínaiak, a japánok, az arabok és az angolok. Így természetesen eltérő földrajzilag, kulturálisan eltérő fogyasztási szokásokkal, szertartásokkal találkozhatunk.

Érdekesség viszont, hogy a fekete tea és a zöld tea ugyanarról a teacserjéről származik. Az előállítási folyamat során abban különböznek, hogy a zöld teát nem fermentálják, azaz erjesztik, így zöld színét megőrzi és íze is kicsit fanyarabb lesz, míg a fekete tea sokkal intenzívebb aromájú.  A fekete tea elnevezése egyébként származási helyére is utalhat pl. Ceylon, Darjeeling stb.

A fekete teát inkább aromája és élénkítő tulajdonságai miatt fogyasztják, a zöld teát pedig a szervezetre gyakorolt jótékony hatásai miatt. Mindkét tea fogyasztása elővigyázatosságot igényel bizonyos élethelyzetekben pl. csecsemőkor, várandósság, szoptatás, illetve egyes betegségeknél szintén érdemes szakember véleményét kikérni fogyasztásukkal kapcsolatban.

Szintén teák az alábbiak, bár nem teacserjéből származnak, viszont nagyon kedveltek:

  • A vörös rooibos, maté, lapacho teák szervezetünkben ugyanúgy pozitív élettani változásokat indítanak be.
  • Gyümölcsteák tealevelek helyett aszalványokat, virágszirmokat tartalmaznak. Nagy előnyük, a kedvező íz és illatkompozíció mellett, hogy koffein nincs bennük, így bármilyen életkorban és egészségi állapotban korlátlanul fogyaszthatják őket.
  • Gyógyteák – gyógynövények bizonyos részeiből készülnek, betegség megelőző és gyógyító tulajdonságukat használjuk ki. Gyógyteákat – egy-két kivételtől eltekintve- csak kúraszerűen szabad inni.

 

A tea jótékony hatásai – nagy általánosságban:

  • frissít, élénkít
  • felmelegít vagy éppen jeges teaként lehűt
  • jó közérzetet biztosít
  • víz alternatívája – folyadékháztartásra hat
  • élvezet nyújt
  • társasági eseményre illetve egy kis pihenésre, kikapcsolódásra ad lehetőséget
  • gyógyít, megelőz, roborál
  • antioxidáns
  • beindítja az emésztést
  • erősíti az immunrendszert
  • egyes teák antibiotikus, vírusölő hatással is bírnak
  • méregtelenítésben, lúgosításban részt vesznek
  • vannak fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatásúak
  • „hosszú élet titka”-ként gyakran emlegetik őket, rákmegelőzésben is fontos szerephez jutnak
  • szív és érrendszerre jótékony hatásúak

A tea formája:

  • szálas
  • filteres (hagyományos, piramis)
  • forma teák (szív, virág stb. alakúak)
  • virágzó teák – ezeket kézzel készítik és csodaszép műalkotások nyílnak ki egy-egy teázás alkalmával

 

Fogyasztása:

  • natúr (gyógyteák, zöldteák kifejezetten így ajánlottak)
  • édesítve – itt a természetes édesítőket részesítsük előnyben
  • tejjel, Ázsiában gyakori a vajas tea is (pl. Nepálban)
  • citrommal
  • rummal
  • édes teasüteményekkel, Angliában akár szendvicsekkel
  • melegen, langyosan és hidegen

Fogyasszunk minél többféle teát minél változatosabban!

Mádai Andrea
természetgyógyász-reflexológus

Diófa levél gyógyhatásai és felhasználási köre

A diófa eredetileg Ázsiából származik, de ízletes és egészséges gyümölcse miatt Európában is széles körben termesztik. A diófa termése hihetetlenül sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik, viszont a diófa levelek felhasználási köre nem igazán terjedt el, pedig a szárított levelek fontos hatóanyagokat, flavonoidokat, cseranyagokat és illóolajokat tartalmaznak.

Diófa levél tulajdonságai:

  • vírus, baktérium és gombaölő
  • gyulladáscsökkentő – gyulladt nyálkahártyán védőréteget képez – ez kihasználható bélrendszeri megbetegedéseknél belsőleg, torok és mandulagyulladásnál belsőleg vagy öblögetésre, szem problémáknál, látásélesítésnél pedig külsőleg borogatás, lemosás formájában
  • mivel levelei összehúzó hatásúak bélhurut, hasmenés kezelésére egyaránt alkalmasak
  • beharmonizálja az emésztést, étvágyjavító, de Kínában székrekedés megszüntetésének céljából is fogyasztják
  • csökkenti a vércukorszintet, a szomjúságérzetet
  • vér és nyiroktisztító, méregtelenítő, salaktalanításra egyaránt használható
  • láb vérkeringésének fokozására ajánlott
  • tüdőbetegségek gyógyítására is kiváló
  • külsőleg aknét, ekcémát, fekélyeket és egyéb bőrproblémákat kezelhetünk vele
  • hajhullás, korpa esetén egyaránt alkalmazható illetve egyes vélemények szerint tetűellenes tulajdonsága is van
  • a népi gyógyászat szerint pedig rákellenes hatású

Levelek szedése és tárolása:

Júliusban szedhető, amikor szép zöld, kellően vastagok a levelek, de még nem jelentek meg rajta a rozsdafoltok. Szárítás után papírzacskóban vagy lezárt üvegedényben tárolható, és az év bármely szakaszában felhasználható.

Felhasználási köre:

Teaként leforrázva kell elkészíteni, gyógyítás vagy megelőzés céljából, méregtelenítésre napi egy bögre tea lehetőleg éhgyomorra, ízesítés nélkül fogyasztandó. Gyomorhurut esetén azonban napi 2-3 bögre a javasolt adag.

Borogatásokat, öblögetéseket naponta többször is végezhetünk vele, illetve fürdővízbe is tehetjük, csak akkor erősebb főzetet kell készítenünk. Célszerű kúraszerűen alkalmazni.

Érdemes beszerezni a sokrétűen felhasználható diólevelet, ne csak magát a termést fogyasszuk!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Echinacea vagy bíborkasvirág

Az Amerikából származó lila színű margarétához hasonló növényt az indiánok lázcsillapítására, fog-torokfájásra, sebesülések kezelésére, csípésekre, kígyómarásokra, égésre és roborálásra használták – külsőleg és belsőleg egyaránt. Az indiánok mellett az Újvilágba költözött európaiak is előszeretettel alkalmazták. Európába csak a XIX. században került, amikor azt a nézetet terjesztették róla, hogy szinte „minden betegséget gyógyít”.

Tudományos kutatások alapján mára ténylegesen bebizonyosodott, hogy igazolt gyógyhatása van. Az echinaceaban található hatóanyagok hozzákapcsolódnak a szervezetbe hatoló vírusokhoz illetve baktériumokhoz, miközben a szervezet által mozgósított fehérvérsejteket odavonzzák a kórokozók elpusztítására.

A bíborkasvirág a fehérvérsejtek szaporodását elősegíti, így közvetve és közvetlenül is igaz, hogy erősíti az immunrendszert. Nemcsak a megelőzésben játszik fontos szerepet, de a gyógyításban is: egyrészt a betegségek súlyosságát csökkenti, másrészt lerövidíti a gyógyulás folyamatot.

Az évszázadok során kissé elhanyagolt gyógynövény ismét virágkorát éli: teaként, tinktúraként, és gyógyhatású készítményként számos országban nagy népszerűségnek örvend.

A képhez tartozó alt jellemző üres; echinacea-3540788_960_720.jpg a fájlnév

Echinacea felhasználási köre és előnyei:

  • Természetes antibiotikum, vírus és gombaellenes hatással bír
  • Gyulladáscsökkentő
  • Megelőzése és gyógyításra, roborálásra egyaránt alkalmas
  • Méregtelenítő hatású
  • Immunerősítő
  • Stimulálja a nyirokrendszert
  • Influenza, megfázás és visszatérő felsőlégúti problémáknál hatékony segítség
  • Hörghurut, köhögés esetén belsőleg alkalmazható
  • Fül- és mandulagyulladásnál belsőleg és gargarizálásra
  • Afta, herpesz kezelésre akár a kezdeti stádiumban is
  • Húgyúti- és nőgyógyászati problémáknál
  • Krónikus fáradtságra alkalmas
  • Bőr problémák– égések, nehezen gyógyuló sebek, horzsolások, ekcéma– kezelésére külsőleg ajánlott

Fontos tudnivalók: autoimmun betegségben szenvedők, transzplantáltak, szívbetegek, asztmások, fészkesvirágúakra (napraforgófélékre) allergiásak ne használják! Várandósság alatt nagy körültekintést igényel, mindenképpen konzultáció szükséges.

Alkalmazása:  

Belsőleg: teaként, tinktúraként (legeredményesebb a gyökérből készített oldat), tabletta/kapszula formájában, homeopátiás szerként vagy frissen préselt folyadékként

A nyelvre kerülve enyhe bizsergő érzés tapasztalható, ami nem kóros, de célszerű mindig valamiben feloldva fogyasztani.

Egy hétig történő szedés/használata után szünetet kell tartani.

Grapefruitmagolajjal együtt fogyasztva nagyon hatásos kombináció tud lenni.

Külsőleg: krém, fürdő vagy lemosás formájában

Mi magunk is termeszthetjük az igénytelen, évelő növényt, lehet a kertünk dísze, ugyanakkor meg hasznosíthatjuk virágját, levelét, szárát és gyökerét. A gyökérből alkoholos oldat készíthető, a virágszirmokat, leveleket összevágva és megszárítva teaként használhatjuk. Így nemcsak egy szép, de egy nagyon hasznos növény lehet a közvetlen környezetünkben.

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász