Echinacea vagy bíborkasvirág

Az Amerikából származó lila színű margarétához hasonló növényt az indiánok lázcsillapítására, fog-torokfájásra, sebesülések kezelésére, csípésekre, kígyómarásokra, égésre és roborálásra használták – külsőleg és belsőleg egyaránt. Az indiánok mellett az Újvilágba költözött európaiak is előszeretettel alkalmazták. Európába csak a XIX. században került, amikor azt a nézetet terjesztették róla, hogy szinte „minden betegséget gyógyít”.

Tudományos kutatások alapján mára ténylegesen bebizonyosodott, hogy igazolt gyógyhatása van. Az echinaceaban található hatóanyagok hozzákapcsolódnak a szervezetbe hatoló vírusokhoz illetve baktériumokhoz, miközben a szervezet által mozgósított fehérvérsejteket odavonzzák a kórokozók elpusztítására.

A bíborkasvirág a fehérvérsejtek szaporodását elősegíti, így közvetve és közvetlenül is igaz, hogy erősíti az immunrendszert. Nemcsak a megelőzésben játszik fontos szerepet, de a gyógyításban is: egyrészt a betegségek súlyosságát csökkenti, másrészt lerövidíti a gyógyulás folyamatot.

Az évszázadok során kissé elhanyagolt gyógynövény ismét virágkorát éli: teaként, tinktúraként, és gyógyhatású készítményként számos országban nagy népszerűségnek örvend.

A képhez tartozó alt jellemző üres; echinacea-3540788_960_720.jpg a fájlnév

Echinacea felhasználási köre és előnyei:

  • Természetes antibiotikum, vírus és gombaellenes hatással bír
  • Gyulladáscsökkentő
  • Megelőzése és gyógyításra, roborálásra egyaránt alkalmas
  • Méregtelenítő hatású
  • Immunerősítő
  • Stimulálja a nyirokrendszert
  • Influenza, megfázás és visszatérő felsőlégúti problémáknál hatékony segítség
  • Hörghurut, köhögés esetén belsőleg alkalmazható
  • Fül- és mandulagyulladásnál belsőleg és gargarizálásra
  • Afta, herpesz kezelésre akár a kezdeti stádiumban is
  • Húgyúti- és nőgyógyászati problémáknál
  • Krónikus fáradtságra alkalmas
  • Bőr problémák– égések, nehezen gyógyuló sebek, horzsolások, ekcéma– kezelésére külsőleg ajánlott

Fontos tudnivalók: autoimmun betegségben szenvedők, transzplantáltak, szívbetegek, asztmások, fészkesvirágúakra (napraforgófélékre) allergiásak ne használják! Várandósság alatt nagy körültekintést igényel, mindenképpen konzultáció szükséges.

Alkalmazása:  

Belsőleg: teaként, tinktúraként (legeredményesebb a gyökérből készített oldat), tabletta/kapszula formájában, homeopátiás szerként vagy frissen préselt folyadékként

A nyelvre kerülve enyhe bizsergő érzés tapasztalható, ami nem kóros, de célszerű mindig valamiben feloldva fogyasztani.

Egy hétig történő szedés/használata után szünetet kell tartani.

Grapefruitmagolajjal együtt fogyasztva nagyon hatásos kombináció tud lenni.

Külsőleg: krém, fürdő vagy lemosás formájában

Mi magunk is termeszthetjük az igénytelen, évelő növényt, lehet a kertünk dísze, ugyanakkor meg hasznosíthatjuk virágját, levelét, szárát és gyökerét. A gyökérből alkoholos oldat készíthető, a virágszirmokat, leveleket összevágva és megszárítva teaként használhatjuk. Így nemcsak egy szép, de egy nagyon hasznos növény lehet a közvetlen környezetünkben.

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász