Nyári teendők
A nyári bőség idején érdemes arra gondolnunk, hogy a természet adta gyümölcsöket, zöldségeket és gyógynövényeket ne csak most frissen fogyasszuk, hanem gondoskodjunk azok későbbi fogyasztásáról is.
Nyári teendők
A nyári bőség idején érdemes arra gondolnunk, hogy a természet adta gyümölcsöket, zöldségeket és gyógynövényeket ne csak most frissen fogyasszuk, hanem gondoskodjunk azok későbbi fogyasztásáról is.
A mai világunkban a leginkább vitatott és a legtöbb kérdést felvető témák egyike a táplálkozás. Rendkívül nehéz eligazodni, hogy hogyan étkezzünk helyesen, egészségesen; milyen táplálkozási irányt kövessünk, ráadásul állandóan változnak a megdönthetetlennek hitt tézisek.
Ha mégis elkötelezzük magunkat valamelyik irányzat mellett, és próbálunk egészségesen táplálkozni, akkor honnan szerezzük be az ételeink alapanyagát. Létezik egyáltalán tökéletesen egészséges és biztonságos élelmiszer? Hol találunk hiteles forrásokat? Kinek higgyünk, amikor szakemberek állítják egy adott ételről, hogy az nagyon egészséges, aztán meg kiderül annak az ellenkezője (vaj és margarin, tej, tojás stb.). Sajnos, mint az élet más területein, itt is érdekviszonyok dominálnak, és sajnos nehéz hiteles forrásokat találni. A táplálkozás a legellentmondásosabb és legtöbb kérdést felvető téma, de mégis el kell igazodnunk ebben az útvesztőben.
Lehetne egy komplett könyvet írni a táplálkozási irányokról, előnyeikről, hátrányaikról, de ezt már annyian megtették előttem, én inkább egy „ötletcsokrot” szeretnék átnyújtani, amivel változtathatunk étkezési szokásainkon és egészségesebben táplálkozhatunk. A táplálkozás az alapja az egészséges életmódnak és a betegség megelőzésnek, ráadásul az immunrendszerünk 80%-a a bélrendszerben található, figyeljünk oda rá!
Csökkentsük a só fogyasztást (gyerekek 3x több sót esznek mint a javasolt mennyiség!)
A hiper- és szupermarketek polcain hihetetlen választék van a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott készételekig, én mégis azt mondom, hogy kellő körültekintéssel vásároljunk és csábuljunk el ilyen helyeken. Alapszabály, hogy soha ne menjünk éhesen vásárolni! Minél kevesebb feldolgozott és készételt vegyünk. Törekedjünk az egészséges termékek vásárlására, és ne olyat vegyünk, ami állományjavítók és tartósítószerek tömegét tartalmazza. Én azt sem értem, hogy miért kell tartósítószert tenni olyan ételekbe, akiket természetes úton tartósítanak. Az egyik legősibb tartósítási mód az aszalás, ennek ellenére sok aszalványban van tartósítószer!, de sorolhatnám a példákat – vecsési savanyú káposzta, torma stb. Ilyenekre is próbáljunk odafigyelni.
Amennyiben lehetséges inkább megbízható helyről (család, rokonság, ismerősök, piac) szerezzük be a zöldségeket, gyümölcsöket, húskészítményeket. Piacokon még lehet találni olyan idős néniket és bácsikat, akik hagyományos módon, agyonpermetezés nélkül termesztik a zöldségeket és gyümölcsöket. Persze, ha van kertünk, mi is önellátóvá válhatunk. A bio minőség sokak számára megfizethetetlen, és a többség meg is kérdőjelezi, hogy tényleg létezik bio ebben a szennyezett világban? Én azt mondom, hogy bár ugyanúgy ebben a környezetben termesztik az adott növényt, mégis kevesebbszer lett permetezve, nem hidrokultúrában nő (a paprika és paradicsom nagyüzemben föld nélkül mesterségesen táplálva üveggyapotban él), nem génmanipulált, tehát sokkal többet ér, mint egy nagyüzemi produktum.
Figyeljünk a termékösszetevőkre – minél kevesebb E-t tartalmazó ételeket vegyünk
2009-ben a magyar lakosság egy főre jutó zöldség és gyümölcsfogyasztása napi 400g. (forrás: http://www.3×3.hu), ami mára valószínűleg ennél is kevesebb. Ráadásul az számos kutatásból kiderül: a zöldségek és a gyümölcsök hatóanyagai (vitamin és ásványianyagok) radikális mértékben csökkentek az elmúlt évtizedek intenzív gazdálkodása és a nagyfokú vegyszerezés, környezetszennyezés miatt. Ma a cél, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb produktumot állítsanak elő, a régi jól bevált gyakorlatnak – vetésváltó, pihentetés, kíméletes gazdálkodás – nemigen jut szerep. Tehát még jobban oda kell figyelnünk napi szinten a gyümölcs és a zöldség (nyers! ami nem azonos a főzelékkel) fogyasztásra.
Két pozitív példát szeretnék bemutatni:
Egy finnországi egészségesebb táplálkozásért program hatására közel 3 évtized (1972-1997) alatt az összes szív és érrendszeri, rákos megbetegedésből eredő halálozás közel a felére csökkent. Ott célul tűzték ki a zöldség és gyümölcsfogyasztás, rostbevitel növelését és a telített zsírsavak arányának csökkentését. A program nagyon sikeresnek bizonyult. Forrás: Puska, P. (2000), Acta Cardiol 55 (4), 213-220.
Az egészséges életmódot, táplálkozást (is) már gyerekkorban kell elkezdeni: készült egy bangkoki 8 hetes felmérés, mely során 26 óvoda gyerekeinek gyümölcs- és zöldségfogyasztását vizsgálták, miután játékokkal, foglalkozásokkal népszerűsítsék az egészséges táplálkozást.A program végére a gyerekek zöldségfogyasztása megkétszereződött, és az általuk ismert zöldségek száma kettőről négyre nőtt. A szülők pedig arról számoltak be, hogy csemetéjük többet beszél a zöldségekről, és büszke, hogy ő már evett olyat az óvodában. Forrás: http://napidoktor.hu/babahaz/kebelbarat/6686/a-kis-kertesz-legenyek-szeretik-a-spenotot
Alkalmazzuk a kínai mondást, hogy minden nap együnk valami piros (pl. paradicsom, pirospaprika, alma), valami sárga (pl. spárga, sárgacukkini), valami zöld (pl. saláta, káposzta) és valami sötét színű (pl. padlizsán, fekete retek, lilahagyma) növényt.
Az adott helynek és az évszaknak megfelelő növényeket fogyasszunk – télen inkább sütőtököt, káposztaféléket együnk az importált zöldségek helyett. A narancs a mediterrán országokban kedvelt nyári gyümölcs, mert hűti a szervezetet, ezzel szemben mi télen esszük, amikor inkább melegíteni kell magunkat.
Figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztásra.
Kész üdítők – mesterséges és adalékanyagokat tartalmaznak – célszerű az összetevőket átnézni, megtévesztőek egyes egészségesnek beállított termékek is
Egy pici odafigyeléssel a hatóanyagok jobban megmaradnak, egészségesebbek és ízletesebbek az ételek. Változtassunk a főzési szokásainkon is: jó magyar szokás szerint az első főző vizet leöntjük, a sok hasznos ásványi anyagot gyakorlatilag kidobjuk, és esszük a „maradékot”. Főzés helyett válasszuk inkább a párolást.
Remélem sikerült az egészséges táplálkozásra könnyen megvalósítható ötleteket adnom. Már a kicsit változtatásokat is meghálálja szervezetünk meghálálja, és sokkal jobb közérzettel, egészségesen élhetünk.
Mádai Andrea
reflexológus természetgyógyász