Csodálatos őszi bogyósok

Érdemes kihasználni a szép őszi időt természetjárásra, mely testet, lelket felüdít, elkápráztat színvilágával, és még ráadásul megajándékoz minket hasznos gyógynövényekkel, ehető bogyókkal.

Fontos betartani az alábbi szabályokat: csak olyan bogyókat, terméseket gyűjtsünk, amelyeket ismerünk, és mindezt a forgalomtól távol eső helyeken tegyük, betartva a természetvédelmi előírásokat, a lehető legkíméletesebb módon.

 

Mit kínál nekünk ebben az évszakban a természet? Mi mire jó?

 

Csipkebogyó:

Ki ne ismerné a csipkebogyót? Piros bogyói ősszel csak úgy hívogatnak. Idén különösen szép termés várható.

Magas C-vitamin tartalmánál fogva:

  • őszi-téli időszakban betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas
  • lázas állapotban kifejezetten javasolt
  • gyulladásgátló és antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik
  • átmossa a vesét és a húgyhólyagot
  • gyorsítja a sebgyógyulást

Fogyasztása: éretten nyersen, tea, bor, lekvár, sütemények stb. formájában.  Svédországban előételként is fogyasztják, és készítenek belőle levest is.

Ügyeljünk a csipkebogyó tea elkészítésére! Fontos, hogy a csipkebogyóhúst vagy az enyhén bevágott egész bogyót áztassuk, akár egy egész éjszakán át 40 C fok alatti hőmérsékletű vízben. Forralni nem szabad, mert C-vitamin tartalma elvész!

 

Galagonya:

Ha ősz, akkor ott csipkebogyónál kisebb méretű vöröses színű bogyó – a galagonya is. Gyerekkorunkból is jól ismerjük: „Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.”

Hazánkban előforduló egy- és kétbibés galagonya egyaránt használható gyógyászati célokra.

  • népi orvoslás szívpanaszok gyógyítására használja évszázadok óta
  • magas vérnyomás kezelésére alkalmas (orvos által előírt gyógyszer, csak orvosi javaslatra csökkenthető!)
  • csökkenti a pulzusszámot
  • várandósság és szoptatás alatt, kisgyermekkorban nem szabad alkalmazni

Som:

Vörös bogyós gyümölcsével általában erdőszéleken találkozhatunk. A som fanyar íz világú, éretten fogyasztható, magas C-vitaminforrás. Ehető nyersen, de lekvárt vagy aszalványt is készíthetünk belőle. Hasmenés megszüntetésére alkalmas.

 

 

 

 

 

Kökény:

A népi megfigyelések szerint akkor jó a kékes színű bogyó, ha megcsípi a dér. A kökény állítólag a szilva őse. A népi gyógyítás érproblémák és köhögés kezelésére ajánlja, rendszeres használata pedig fokozza a szervezet ellenálló képességét.

Fogyasztható nyersen és lekvár, szörp formájában. Nyersen azonban csak kis mennyiségben, mert enyhén mérgező, de ez kedvezőtlen tulajdonsága megszűnik főzés hatására.

Töltsük aktívan és hasznosan szeretteink körében az őszt! Készüljünk fel a zordabb időszakra mind lelkileg, mind a természet adta lehetőségekkel, bogyókkal egyaránt!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Cseresznye természetgyógyászati szempontból

Természetgyógyászati szempontból szeretném bemutatni a cseresznyét, és ismertetni, hogy szinte minden része: nemcsak a gyümölcs, hanem a szár, mag is hasznosítható.

Cseresznye mint gyümölcs 

Közkedvelt, ízletes tavaszi – nyári eleji gyümölcs. Az erdőkben vadon élő cseresznye Európától Ázsiáig őshonos. Már az ókorban tudatosan termesztették és fogyasztották, Magyarországon azonban csak a 16. században terjedt el. A tavaszi cseresznyevirágzás Japánban fontos nemzeti jelkép és várva-várt ünnep.

 

  • Maga a gyümölcs flavonoidokban, antioxidánsokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag.
  • 100g cseresznye kb. 70 kalória, ráadásul több mint 80% -a víz. Szomjoltó tulajdonságát már az ókori római katonák is kihasználták, miért ne használhatnánk ki mi is? Méregtelenítésbe, fogyókúrába nyugodtan beilleszthető.
  • Vízhajtó, a szervezetben feleslegesen felhalmozott víztől könnyen meg- szabadít – ráadásul a vesét, húgyhólyagot jól átmossa.
  • Magas kalciumtartalmánál fogva a gyerekek csontképzésében is elsőrangú.
  • Immunerősítő hatású
  • Köszvény és izületi gyulladás megelőzésére és kezelésére alkalmas
  • Szíverősítő. Gyógyszerkutatásokban ezt hatását vizsgálják és hasznosítják.

Fogyasztása

nyersen (itt megmaradnak a vitaminok, ásványi anyagok és enzimek), fagyasztva, aszalva, befőttként, lekvárként (tartósítószer vagy akár cukor nélkül is készíthetjük, csak a sterilitásra és az egészséges gyümölcsökre kell hangsúlyozottabban figyelni). Kedvelt továbbá levesekben, desszertekben és alkoholos italokban.

Túl nagy mennyiségben fogyasztva puffadást, hasi panaszokat okozhat. Népi megfigyelések óvva intenek cseresznyézés utáni vízivástól, mert az fokozhatja a hasi kellemetlenségeket.

Cseresznyeszár

Nem kell kidobni, hanem érdemes leszárítani és teaként elkészíteni. Kellemes ízű, önmagában, de akár mással keverve élvezeti teaként is fogyasztható.

Hatásai:

  • gyulladáscsökkentő
  • vízhajtó, méregtelenítő
  • köszvényes és izületi problémáknál kifejezetten ajánlott, reumát enyhíti
  • csökkenti a húgysavszintet
  • vértisztító
  • lúgosítja a szervezetet
  • hat a szívre
  • energetizál
  • emésztést beszabályozó, enyhe hashajtó
  • vesetisztító, vesekövesedés megelőzésére alkalmas illetve egyes esetben a vesehomok kiürítésére is

Mag

Kisgyerekes családoknál kifejezetten ajánlott cseresznyemag párnácskát készíteni. Érdemes pár percig a magokat megfőzni, hogy a felesleges gyümölcshús könnyen eltávolítható legyen, majd ezt követően meg kell őket szárítani és vászon/pamut zsákocskába helyezni. Melegítésére és hűtésre egyaránt alkalmas lesz.

Természetes melegítése sütőben pár percig vagy radiátoron történjen, hűtése pedig hűtőben vagy akár rövid ideig a mélyhűtőben. Reuma, hasfájás, görcsök, kólika, fülfájás esetén a melegítő hatásra van szükség,  míg fogzásnál vagy sérüléseknél a hűtő hatásra.

Fontoljuk meg a népgyógyászati tapasztalatokat, és használjuk ki a cseresznye áldásos hatását ne csak nyáron, hanem az év során máskor is!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász