Háromszínű árvácska – ehető virág és gyógynövény

Természetben és a kertekben az ibolyával egy időben nyílik. Kevesen tudják róla, hogy gyógynövény, ráadásul a virágja is ehető. Kerti növényként is hálás, mert kora tavasztól őszig virágzik, érdemes ültetni belőle.

Gyógynövényként külsőleg és belsőleg ekcéma és bőr problémák kezelésére használhatjuk. Vértisztító, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő és anyagcsere fokozó hatása van. Reumánál, köszvénynél, érelmeszesedésnél nyugodtan alkalmazzuk tea formájában önmagában esetleg más gyógynövényekkel kiegészítve. A növény lágy szárú részei köptető, nyákoldó tulajdonsággal rendelkeznek.

Virágja csodaszép, színpompás, szakkönyvek szerint kicsit mentás jellegű, bár én inkább csak frissnek, illatosnak és finomnak találom. Érdemes kipróbálni!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

 

 

Fekete bodza

Lassan virágzik a bodza, érdemes begyűjtenünk kirándulások alkalmával, mert jó szolgálatot tesz; kicsiknek, nagyoknak egyaránt ajánlható.

A bodza Kárpát-medencében élő fás szárú bokor, cserje, mely akár több méteresre is megnő. Hasznos növény volt egykoron:

  • virágját, termését és a kérgét „szegény ember patikájaként” sok mindenre használták
  • furulyát, fúvócsövet, szerszámnyelet készítettek belőle
  • bogyója pedig kiváló festékanyag volt.

 

Meg kell különböztetni a fekete bodzát a gyalogbodzától, mely utóbbi kisebb, lágyszárú, levelei és virágjai felfele állnak, nem lecsüngenek. A gyalogbodza enyhén mérgező!

 

Bodza gyógyhatásai

Virágja:

  • vírusellenes hatású
  • megfázásra, náthára használható teaként, forró lábfürdő alkalmazása mellett – meggyorsítja a gyógyulási folyamatot, méregtelenítést
  • köhögésre ajánlott – köptető, nyákoldó tulajdonságú
  • fájdalomcsillapító pl. fülfájásnál, ideggyulladásnál belsőleg és külsőleg (borogatásként) is használható
  • vízhajtó – reggel egy csészével célszerű inni
  • izzasztó és lázcsillapító
  • immunerősítő
  • használják még emésztési problémákra
  • hashajtó és fogyasztó tulajdonságú
  • szemgyulladás, árpa lemosására, borogatására
  • bőrproblémák, ekcéma kezelésére külsőleg

Felhasználása:

Belsőleg: gyógytea, bodzaszörp, bodzalimonádé, palacsintatésztában kirántva

Külsőleg: borogatások, lemosások

Bogyója:

  • hashajtó
  • reuma ellenes
  • köszvény gyógyírja
  • tüdőtisztító – régen TBC gyógyítására használták

Bor és lekvár készíthető belőle. A termést nem szabad nyersen fogyasztani, mert enyhén mérgező hatású!

Levele:

  • reuma gyógyítója
  • vízhajtó
  • lázcsillapító

Gyökere és kérge:

  • vízhajtó
  • féreghajtó

Használjuk ki a bodza kedvező élettani és gyógyító hatásait!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Cseresznye természetgyógyászati szempontból

Természetgyógyászati szempontból szeretném bemutatni a cseresznyét, és ismertetni, hogy szinte minden része: nemcsak a gyümölcs, hanem a szár, mag is hasznosítható.

Cseresznye mint gyümölcs 

Közkedvelt, ízletes tavaszi – nyári eleji gyümölcs. Az erdőkben vadon élő cseresznye Európától Ázsiáig őshonos. Már az ókorban tudatosan termesztették és fogyasztották, Magyarországon azonban csak a 16. században terjedt el. A tavaszi cseresznyevirágzás Japánban fontos nemzeti jelkép és várva-várt ünnep.

 

  • Maga a gyümölcs flavonoidokban, antioxidánsokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag.
  • 100g cseresznye kb. 70 kalória, ráadásul több mint 80% -a víz. Szomjoltó tulajdonságát már az ókori római katonák is kihasználták, miért ne használhatnánk ki mi is? Méregtelenítésbe, fogyókúrába nyugodtan beilleszthető.
  • Vízhajtó, a szervezetben feleslegesen felhalmozott víztől könnyen meg- szabadít – ráadásul a vesét, húgyhólyagot jól átmossa.
  • Magas kalciumtartalmánál fogva a gyerekek csontképzésében is elsőrangú.
  • Immunerősítő hatású
  • Köszvény és izületi gyulladás megelőzésére és kezelésére alkalmas
  • Szíverősítő. Gyógyszerkutatásokban ezt hatását vizsgálják és hasznosítják.

Fogyasztása

nyersen (itt megmaradnak a vitaminok, ásványi anyagok és enzimek), fagyasztva, aszalva, befőttként, lekvárként (tartósítószer vagy akár cukor nélkül is készíthetjük, csak a sterilitásra és az egészséges gyümölcsökre kell hangsúlyozottabban figyelni). Kedvelt továbbá levesekben, desszertekben és alkoholos italokban.

Túl nagy mennyiségben fogyasztva puffadást, hasi panaszokat okozhat. Népi megfigyelések óvva intenek cseresznyézés utáni vízivástól, mert az fokozhatja a hasi kellemetlenségeket.

Cseresznyeszár

Nem kell kidobni, hanem érdemes leszárítani és teaként elkészíteni. Kellemes ízű, önmagában, de akár mással keverve élvezeti teaként is fogyasztható.

Hatásai:

  • gyulladáscsökkentő
  • vízhajtó, méregtelenítő
  • köszvényes és izületi problémáknál kifejezetten ajánlott, reumát enyhíti
  • csökkenti a húgysavszintet
  • vértisztító
  • lúgosítja a szervezetet
  • hat a szívre
  • energetizál
  • emésztést beszabályozó, enyhe hashajtó
  • vesetisztító, vesekövesedés megelőzésére alkalmas illetve egyes esetben a vesehomok kiürítésére is

Mag

Kisgyerekes családoknál kifejezetten ajánlott cseresznyemag párnácskát készíteni. Érdemes pár percig a magokat megfőzni, hogy a felesleges gyümölcshús könnyen eltávolítható legyen, majd ezt követően meg kell őket szárítani és vászon/pamut zsákocskába helyezni. Melegítésére és hűtésre egyaránt alkalmas lesz.

Természetes melegítése sütőben pár percig vagy radiátoron történjen, hűtése pedig hűtőben vagy akár rövid ideig a mélyhűtőben. Reuma, hasfájás, görcsök, kólika, fülfájás esetén a melegítő hatásra van szükség,  míg fogzásnál vagy sérüléseknél a hűtő hatásra.

Fontoljuk meg a népgyógyászati tapasztalatokat, és használjuk ki a cseresznye áldásos hatását ne csak nyáron, hanem az év során máskor is!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász