Természetes folyadékpótlás

A nyári nagy melegben folyamatosan gondoskodni kell a folyadékpótlásról gyermek és felnőtt korban egyaránt.  A víz /ásványvíz – bár a kellő hidratáltsághoz elsősorban erre van szükséges a szervezetünknek – egy idő után már lehet, hogy unalmasnak tűnik, ezért célszerű egy kis változatosságot becsempészni a mindennapokba.

Hogy ezek ne csak finomak, de egészségesek is legyenek, ebben szeretnék egy kis segítséget nyújtani.  Célszerű ezeket a szomjoltókat házilag elkészíteni citrommal, citrusfélékkel, és amennyiben szükséges egészséges édesítőkkel (mézzel, steviával stb.).

 Teák

  • Gyümölcsteák hidegen – natúr gyümölcstea vagy akár természetesen ízesített formában
  • Gyógyteák – egy-két példa a teljesség igénye nélkül
    • citromfű kellemes ízénél fogva bármilyen tea kiegészítője lehet, ráadásul stresszoldó, nyugtató
    • borsmenta különösen frissít, kezeli az emésztőszervi és szájüregi problémákat
    • echinacea erősíti az immunrendszert

Víz alapú szomjoltók

Almaecetes víz – lehet, hogy eleinte szokatlan ízű, de nagyon jól hűsít és méregtelenít, sőt fogyókúrázóknak kifejezetten ajánlott, arról nem beszélve, hogy ásványi anyagokkal feltölti a szervezetet.

Hagyományos limonádé – citrom, lime vagy narancs ízesítéssel, de gazdagíthatjuk friss gyümölcsökkel vagy ehető virágszirmokkal (levendula, rózsa). Készíthetünk fagyasztott virágszirmokból vagy bogyós gyümölcsökből jégkockát is, garantáltan sikerük lesz.

Gyömbéres limonádé – a citrom, lime mellé egy kis gyömbér is szeletelhető vagy akár reszelhető bele (ez utóbbi sokkal intenzívebb aromájú lesz). Azontúl, hogy a gyömbér élénkít, csökkenti a koleszterinszintet, vérnyomást, javítja a keringést, emésztési problémákat kezel, távol tartja a kórokozókat.

Uborkás bazsalikomos – az uborka tele van ásványi anyagokkal és vitaminokkal, frissességet ad, lúgosít, méregtelenít, a bazsalikom pedig a mediterrán ízekkel tökéletesen nemcsak kiegészíti a frissítőnket, hanem sok pozitív változást képes elindítani a szervezetünkben pl. rendben tartja a vérnyomást, hat a szívműködésre, csökkenti a gyulladásokat, megakadályozza a fertőzéseket.

Mentás limonádé – frissítő, jellegzetes aromájú, nemcsak kellemes, üde leheletet biztosít, hanem az emésztésünkre is jótékonyan hat.  Migrénre hajlamosaknak  kifejezetten ajánlott,  viszont  6 éves kor alatt nem fogyasztható illetve akkor sem javasolt, ha homeopátiás jellegű szereket szedünk.

Ez utóbbi három limonádé  várandósoknak egyáltalán nem ajánlott! (kivéve a várandósság elején minimális mértékben a gyömbéres verziót, hányinger esetén)

Fogyaszthatunk a fentieken kívül paradicsomlevet, gyümölcs és zöldségleveket, vagy akár könnyű krémleveseket.

Lezárásként még két gondolat:

A cukros üdítőkkel az a probléma, hogy a rengeteg káros mellékhatás mellett felesleges kalóriákkal terhelik a szervezetet úgy, hogy fogyasztásuk dehidráltságot okoz, ráadásul nem csillapítja a szomjúságot. Az alkohol- és koffeintartalamú italok szintén ellentétes hatás váltanak ki, mivel vizet vonnak el a szervezetből. Az alkohol a nagy melegben egyébként is nagyon veszélyes lehet, kivéve a sör mértékletes fogyasztását, melyet a dietetikusok is elfogadnak.

Figyeljünk oda a folyadékfogyasztásra a nagy nyári melegekben is!

Mádai Andrea

reflexológus – természetgyógyász

Táplálkozás – mit, hol, hogyan, milyen módszerrel és miért?

Táplálkozás

A mai világunkban a leginkább vitatott és a legtöbb kérdést felvető témák egyike a táplálkozás. Rendkívül nehéz eligazodni, hogy hogyan étkezzünk helyesen, egészségesen; milyen táplálkozási irányt kövessünk, ráadásul állandóan változnak a megdönthetetlennek hitt tézisek.

Ha mégis elkötelezzük magunkat valamelyik irányzat mellett, és próbálunk egészségesen táplálkozni, akkor honnan szerezzük be az ételeink alapanyagát. Létezik egyáltalán tökéletesen egészséges és biztonságos élelmiszer? Hol találunk hiteles forrásokat? Kinek higgyünk, amikor szakemberek állítják egy adott ételről, hogy az nagyon egészséges, aztán meg kiderül annak az ellenkezője (vaj és margarin, tej, tojás stb.). Sajnos, mint az élet más területein, itt is érdekviszonyok dominálnak, és sajnos nehéz hiteles forrásokat találni. A táplálkozás a legellentmondásosabb és legtöbb kérdést felvető téma, de mégis el kell igazodnunk ebben az útvesztőben.

Lehetne egy komplett könyvet írni a táplálkozási irányokról, előnyeikről, hátrányaikról, de ezt már annyian megtették előttem, én inkább egy „ötletcsokrot” szeretnék átnyújtani, amivel változtathatunk étkezési szokásainkon és egészségesebben táplálkozhatunk. A táplálkozás az alapja az egészséges életmódnak és a betegség megelőzésnek, ráadásul az immunrendszerünk 80%-a a bélrendszerben található, figyeljünk oda rá!

HOGYAN ÉTKEZZÜNK EGÉSZSÉGESEN?

  • Törekedjünk a reform táplálkozásra
  • Kerüljük a többlet zsír, szénhidrát és fehérje bevitelt
  • Minimalizáljuk a fehér, finomított termékeket (cukor, liszt, só)
  • Fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonákat, illetve belőlük készült termékeket
  • Együnk minél több nyers zöldséget, gyümölcsöt
  • Jutassunk a szervezetünkbe esszenciális Omega 3 és 6 zsírsavakat – (zöld leveles növények, hidegvizi halak és lenmag, dió)
  • Fogyasszunk dióféléket és magvakat, csírákat (ez utóbbiak koncentráltan mindent tartalmaznak, ami az élethez szükséges)
  • Gondoskodjunk a fokozott élő táplálék bevitelről (így biztosíthatjuk az életfolyamatokhoz szükséges enzimek bevitelét!), szemben a feldolgozott, kész termékekkel

Csökkentsük a só fogyasztást (gyerekek 3x több sót esznek mint a javasolt mennyiség!)

 

HOL VÁSÁROLJUNK?

A hiper- és szupermarketek polcain hihetetlen választék van a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott készételekig, én mégis azt mondom, hogy kellő körültekintéssel vásároljunk és csábuljunk el ilyen helyeken.  Alapszabály, hogy soha ne menjünk éhesen vásárolni!  Minél kevesebb feldolgozott és készételt vegyünk.  Törekedjünk az egészséges termékek vásárlására, és ne olyat vegyünk, ami állományjavítók és tartósítószerek tömegét tartalmazza.  Én azt sem értem, hogy miért kell tartósítószert tenni olyan ételekbe, akiket természetes úton tartósítanak. Az egyik legősibb tartósítási mód az aszalás, ennek ellenére sok aszalványban van tartósítószer!, de sorolhatnám a példákat – vecsési savanyú káposzta, torma stb. Ilyenekre is próbáljunk odafigyelni.

Amennyiben lehetséges inkább megbízható helyről (család, rokonság, ismerősök, piac) szerezzük be a zöldségeket, gyümölcsöket, húskészítményeket.  Piacokon még lehet találni olyan idős néniket és bácsikat, akik hagyományos módon, agyonpermetezés nélkül termesztik a zöldségeket és gyümölcsöket. Persze, ha van kertünk, mi is önellátóvá válhatunk. A bio minőség sokak számára megfizethetetlen, és a többség meg is kérdőjelezi, hogy tényleg létezik bio ebben a szennyezett világban? Én azt mondom, hogy bár ugyanúgy ebben a környezetben termesztik az adott növényt, mégis kevesebbszer lett permetezve, nem hidrokultúrában nő (a paprika és paradicsom nagyüzemben föld nélkül mesterségesen táplálva üveggyapotban él), nem génmanipulált, tehát sokkal többet ér, mint egy nagyüzemi  produktum.

 

TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK, ÉTKEZÉSI KULTÚRA

  • Étkezzünk naponta ötször – nem terheljük meg a szervezetet, egyenletesen jutnak be a tápanyagok, vitaminok, ráadásul ezzel csökkenthető a nassolás, nem viszünk be felesleges plusz kalóriákat
  • Együnk naponta meleg ételeket
  • Lehetőleg vigyünk rendszert az étkezésekbe, azonos időpontokban együnk – nem alakul ki energiahiány, vércukorleesés stb.
  • Legyünk mértékletesek, ismerjük meg testünk jelzéseit, igényeit.
  • Nyugodtan, terített asztalnál történjen az étkezés – ne állva és azt hangoztatva, hogy csak éppen bekapok valamit, valamint kerüljük a gyorséttermeket
  • Fontos szabály az alapos rágás
  • Jó napindító egy kis meleg folyadék (tea)
  • Ne feledjük, hogy az extrém – hiánybetegségekhez vezető – táplálkozási irány követése is olyan káros, mint a kizárólag csak hagyományos, fűszeres, zsíros magyar ételek fogyasztása.
  • Agyonfeldolgozott ételek helyett használjunk természetes ételeket

Figyeljünk a termékösszetevőkre – minél kevesebb E-t tartalmazó ételeket vegyünk

 

ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCSFOGYASZTÁS:

2009-ben a magyar lakosság egy főre jutó zöldség és gyümölcsfogyasztása napi 400g. (forrás: http://www.3×3.hu), ami mára valószínűleg ennél is kevesebb. Ráadásul az számos kutatásból kiderül: a zöldségek és a gyümölcsök hatóanyagai (vitamin és ásványianyagok) radikális mértékben csökkentek az elmúlt évtizedek intenzív gazdálkodása és a nagyfokú vegyszerezés, környezetszennyezés miatt. Ma a cél, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb produktumot állítsanak elő, a régi jól bevált gyakorlatnak – vetésváltó, pihentetés, kíméletes gazdálkodás – nemigen jut szerep. Tehát még jobban oda kell figyelnünk napi szinten a gyümölcs és a zöldség (nyers! ami nem azonos a főzelékkel) fogyasztásra.

Két pozitív példát szeretnék bemutatni:

Egy finnországi egészségesebb táplálkozásért program hatására közel 3 évtized (1972-1997) alatt az összes szív és érrendszeri, rákos megbetegedésből eredő halálozás közel a felére csökkent. Ott célul tűzték ki a zöldség és gyümölcsfogyasztás, rostbevitel növelését és a telített zsírsavak arányának csökkentését. A program nagyon sikeresnek bizonyult. Forrás: Puska, P. (2000), Acta Cardiol 55 (4), 213-220.

Az egészséges életmódot, táplálkozást (is) már gyerekkorban kell elkezdeni: készült egy bangkoki  8 hetes felmérés, mely során 26 óvoda gyerekeinek gyümölcs- és zöldségfogyasztását vizsgálták, miután játékokkal, foglalkozásokkal népszerűsítsék az egészséges táplálkozást.A program végére a gyerekek zöldségfogyasztása megkétszereződött, és az általuk ismert zöldségek száma kettőről négyre nőtt. A szülők pedig arról számoltak be, hogy csemetéjük többet beszél a zöldségekről, és büszke, hogy ő már evett olyat az óvodában. Forrás: http://napidoktor.hu/babahaz/kebelbarat/6686/a-kis-kertesz-legenyek-szeretik-a-spenotot

Alkalmazzuk a kínai mondást, hogy minden nap együnk valami piros (pl. paradicsom, pirospaprika, alma), valami sárga (pl. spárga, sárgacukkini), valami zöld (pl. saláta, káposzta) és valami sötét színű (pl. padlizsán, fekete retek, lilahagyma) növényt.

Az adott helynek és az évszaknak megfelelő növényeket fogyasszunk – télen inkább sütőtököt, káposztaféléket együnk az importált zöldségek helyett. A narancs a mediterrán országokban kedvelt nyári gyümölcs, mert hűti a szervezetet, ezzel szemben mi télen esszük, amikor inkább melegíteni kell magunkat.

 

FOLYADÉKFOGYASZTÁS

Figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztásra.

  • Bő folyadékbevitel
  • Jó minőségű víz (ásványvíz és tisztított víz)
  • Gyógyteák
  • Facsart és préselt levek

Kész üdítők – mesterséges és adalékanyagokat tartalmaznak – célszerű az összetevőket átnézni, megtévesztőek egyes egészségesnek beállított termékek is

 

FŐZÉSI MÓDSZEREK

Egy pici odafigyeléssel a hatóanyagok jobban megmaradnak, egészségesebbek és ízletesebbek az ételek. Változtassunk a főzési szokásainkon is: jó magyar szokás szerint az első főző vizet leöntjük, a sok hasznos ásványi anyagot gyakorlatilag kidobjuk, és esszük a „maradékot”.  Főzés helyett válasszuk inkább a párolást.

  • Párolás – Az értékes anyagok megmaradnak és nem öntjük ki a „lényeget” pl. brokkoli főzés során a C vitamintartalmának 60%-t elveszti, míg párolással ez 20%.
  • Sütés technikák – Bő olajban sültek helyett kíméletesebb sütési módokat válasszunk kevesebb zsiradék felhasználással – sütőben sütés, serpenyőben, roston sütés.
  • Kerüljük a túlzott sózást és a kész fűszersókat, használjunk helyettük inkább természetes só-szegény ízesítőket és zöldfűszereket
  • Minden étkezéshez csempésszünk be valami nyerset – akár egy kis snidlinget szórjunk a leves tetejére
  • Mi magunk is aszalhatunk, vagy éppen süthetünk kenyeret, lehet, hogy több idő és  energia ráfordítással jár, de legalább tudjuk, hogy mit eszünk, és ami a legfontosabb mindenképpen megtérül.  Arról nem beszélve, hogy az az étel mindig finomabb, amiben benne van a szívünk-lelkünk is.

Remélem sikerült az egészséges táplálkozásra könnyen megvalósítható ötleteket adnom. Már a kicsit változtatásokat is meghálálja szervezetünk meghálálja, és sokkal jobb közérzettel, egészségesen élhetünk.

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász