Kneipp kezelések

Sebastian Kneipp holisztikus egészségfilozófiáját szeretném bemutatni gyakorlati praktikák ismertetésével.

Sebastian Kneipp eredetileg egy XIX. századi német pap volt, aki az akkor még gyógyíthatatlan betegségből, a TBC-ből (már szinte végstádiumú volt) gyógynövények és Duna jeges vízében tett fürdései után kigyógyult. Ekkor kezdte a víz és a gyógynövények hatásait tanulmányozni, lelkészi hivatását pedig az emberek gyógyításával és betegségek megelőzésével egészítette ki. Nagyon sokat tett az európai közgondolkozás megváltoztatása érdekében. Természetgyógyászként jelentős eredményeket ért el, lefektette a modern kori természetgyógyászati elveket. Gyógyítási módszereit az orvostudomány is igazolta. Fürdőkezelései miatt őt tekintjük a modern kori wellness atyának, számos szállodában és gyógyfürdőben találkozhatunk az általa megalkotott kezelésekkel.

 

Kneipp holisztikus egészségfilozófiája:

  • víz/ hidroterápia – kihasználja különböző víz hőmérsékleteket, amelyek a szervezetben ingereket, vegetatív reakciókat váltanak ki
  • gyógynövények/fitoterápia – gyógynövények, gyógyteák alkalmazása kiegészül fürdőolajok, masszázsolajok használatával
  • mozgás – rendszeresen, lehetőleg minél többet a szabad levegőn
  • egészséges táplálkozás – javasolja a tejtermékek fogyasztását, minél több zöldség-, gyümölcs beiktatását az étrendbe

test-lélek és szellem harmóniája – egység, harmónia megteremtése, önismeret, saját bioritmus kialakítása

 

Kneipp vízkezelések

  • fürdő
  • leöntés
  • gőzölés
  • borogatás
  • pakolás
  • nyomókötés
  • köves taposó használata

Attól függően, hogy hideg vagy meleg, forró hőmérsékletű vizet alkalmazunk a hatások is változnak.  Általánosságban elmondható, hogy a kezelések immunerősítő hatásúak, serkentik, vagy éppen lassítják az anyagcserét, élénkítik vagy harmonizálják a vérkeringést, ráadásul jobb közérzetet biztosítanak. Legnagyobb jelentőségük a megelőzésben rejlik illetve abban, hogy mindenki otthon is alkalmazhatja őket.

Hatások:

  • Hideg hatás: hőmérsékletet csökkent – lázcsillapító fürdő, borogatás esetén ezt használjuk ki
  • Meleg hatás: hőmérsékletet növel – meghűlésnél átmelegít, hideg lábaknál melegedő lábfürdő használata
  • Adott testrészen vérkeringést serkentő hatás – meleg borogatás pl. hasfájásnál, fülfájásnál
  • Adott testrészen vérkeringést csökkentő hatás – bokaduzzanat esetén hideg pakolás
  • Lazító, stresszoldó hatás – illóolajos fürdő, wellness

Mire figyeljünk:

  • Nagyon fontos szabály, hogy a gyulladt területre túl forró hatást ne alkalmazzunk, mert még jobban begyullasztja a szöveteket! Torokfájásnál a forrótea vagy hólyaghurutnál a forró kamillás fürdő kifejezetten ront az állapoton.
  • Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat is: a gyerekek és idősek jobban igénylik a meleget, de rosszul tolerálják a túl forrót.

Fürdőkezelések:

  • Lehet teljes kád, félkád vagy részleges fürdő.
  • Lényeges a megfelelő hőmérséklet beállítása.
  • Gondoskodhatunk fürdő és illóolajokról, gyertyákról, melyek a fürdőzést még kellemesebbé teszik.
  • Kaphatóak kifejezetten Kneipp fürdőolajok, sók, tusfürdők stb., érdemes azokat is kipróbálni, mivel eredeti receptúra alapján készülnek, természetes összetevőkből. Mi évek óta használjuk őket.

Fürdővízbe tehetünk gyógynövényeket/ illóolajokat is:

  • gyakori megfázások, köhögések esetén kakukkfüvet, fenyőt, eukaliptuszt
  • keringési problémáknál rozmaringot (de ne közvetlenül alvás előtt)
  • nyugtalanság, alvászavar esetén – citromfüvet, levendulát
  • hasfájás, menstruációs görcsök esetén – cickafark

Váltott hőfokú zuhany:

Először kellemesen meleg vízben lezuhanyozunk, majd rövid ideig tartó hideg vizes zuhanyzás következik. A sorrend betartása lényeges: mindig jobb oldallal kell kezdeni, először tehát a jobb lábat zuhanyozzuk  lábfejtől fokozatosan haladva a comb felé, ezt megismételjük a bal lábnál,  majd jönnek a karok kézfejtől haladunk a szív irányába, de itt is először a jobb, majd a bal oldalt, és a hát, mellkas a sorrendben az utolsó. Ezt követi a meleg vizes zuhanyzás, majd a folyamatot ismételjük néhányszor.

A fokozatosság elve – mind a lemosásnál, mind a hideghatása beállításánál nagyon fontos, nehogy rosszul legyünk. Mindig egy gyors hideg zuhannyal fejezzük be, majd frottírtörülközővel végigtörüljük a testet. Az immunerősítő, stresszoldó, nyugtató, érfal karbantartó hatás mellett nőknél a nem kívánt kötőszöveti problémák is megelőzhetőek vagy karbantarthatóak.

Ugyanezen elven alapuló váltott hőmérsékletű lábfürdő, karfürdő  is létezik, de itt fontos, hogy a többi testrész melegben legyen, ezért lavorokkal, kiskádakkal célszerű ezt végezni: az egyik edénybe hideg, a másikba meleg vizet teszünk.

Borogatások:

  • Borogatásoknál fontos, hogy az viszonylag kellemes legyen – akár hideg, akár meleg, és megfelelően rögzített – se túl szoros, se túl laza.
  • Bőrreakciók esetén azonnal el kell távolítanunk a borogatást!
  • Használhatunk gyógynövényeket, vagy akár a jól bevált ecetes vizes ruházást – gyulladáscsökkentésére, hűtő hatás kiváltására vagy akár viszketés megszüntetésére. Itt azonban fontos, hogy figyeljük a reakciókat, mert az ecet nem megfelelő hígításban kellemetlen lehet vagy a kisgyerek számára a szag elviselhetetlen (helyettesíthetjük citromlével is).
  • Hideg bőrre nem szabad hideg borogatást tenni!
  • Hűtő borogatásnál ügyeljünk a gyakori cserére, a testhőmérséklettől ne melegedjen fel a borogatás, mert így ellenkező hatást váltunk ki. 

Pakolások:

Lehetnek száraz vagy nedves pakolások illetve jeges pakolás, ez utóbbinál azonban vigyázni kell, hogy a jég és a testfelület között legyen egy vászon vagy pamutréteg és ne hosszú ideig alkalmazzuk. Erre a célra a fagyasztott zöldborsó egy vasalt konyharuhába csavarva teljesen jó, de vannak már termo – hűthető és melegíthető eszközök is.

Gőzölés:

  • gőzfürdő jótékony hatását nem nagyon kell bemutatni
  • otthoni gőzkezelés:
    • köhögés, megfázás esetén gyógyteával vagy gyógyteába illóolajat cseppentve alkalmazhatjuk
    • hólyaghurut esetén kamillateás gőzölés javasolt lokálisan
    • Balesetvédelmi szabályok betartása elsődleges felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt!

Zárszóként: az alábbi Kneipp idézet azt hiszem, önmagáért beszél:

„A természet bőségesen megajándékozott minket mindennel, ami egészségünk megőrzéséhez szükséges!” Fogadjuk meg mi is ezt a jótanácsot! 

Mádai Andrea
természetgyógyász-reflexológus

Csodálatos őszi bogyósok

Érdemes kihasználni a szép őszi időt természetjárásra, mely testet, lelket felüdít, elkápráztat színvilágával, és még ráadásul megajándékoz minket hasznos gyógynövényekkel, ehető bogyókkal.

Fontos betartani az alábbi szabályokat: csak olyan bogyókat, terméseket gyűjtsünk, amelyeket ismerünk, és mindezt a forgalomtól távol eső helyeken tegyük, betartva a természetvédelmi előírásokat, a lehető legkíméletesebb módon.

 

Mit kínál nekünk ebben az évszakban a természet? Mi mire jó?

 

Csipkebogyó:

Ki ne ismerné a csipkebogyót? Piros bogyói ősszel csak úgy hívogatnak. Idén különösen szép termés várható.

Magas C-vitamin tartalmánál fogva:

  • őszi-téli időszakban betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas
  • lázas állapotban kifejezetten javasolt
  • gyulladásgátló és antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik
  • átmossa a vesét és a húgyhólyagot
  • gyorsítja a sebgyógyulást

Fogyasztása: éretten nyersen, tea, bor, lekvár, sütemények stb. formájában.  Svédországban előételként is fogyasztják, és készítenek belőle levest is.

Ügyeljünk a csipkebogyó tea elkészítésére! Fontos, hogy a csipkebogyóhúst vagy az enyhén bevágott egész bogyót áztassuk, akár egy egész éjszakán át 40 C fok alatti hőmérsékletű vízben. Forralni nem szabad, mert C-vitamin tartalma elvész!

 

Galagonya:

Ha ősz, akkor ott csipkebogyónál kisebb méretű vöröses színű bogyó – a galagonya is. Gyerekkorunkból is jól ismerjük: „Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája.”

Hazánkban előforduló egy- és kétbibés galagonya egyaránt használható gyógyászati célokra.

  • népi orvoslás szívpanaszok gyógyítására használja évszázadok óta
  • magas vérnyomás kezelésére alkalmas (orvos által előírt gyógyszer, csak orvosi javaslatra csökkenthető!)
  • csökkenti a pulzusszámot
  • várandósság és szoptatás alatt, kisgyermekkorban nem szabad alkalmazni

Som:

Vörös bogyós gyümölcsével általában erdőszéleken találkozhatunk. A som fanyar íz világú, éretten fogyasztható, magas C-vitaminforrás. Ehető nyersen, de lekvárt vagy aszalványt is készíthetünk belőle. Hasmenés megszüntetésére alkalmas.

 

 

 

 

 

Kökény:

A népi megfigyelések szerint akkor jó a kékes színű bogyó, ha megcsípi a dér. A kökény állítólag a szilva őse. A népi gyógyítás érproblémák és köhögés kezelésére ajánlja, rendszeres használata pedig fokozza a szervezet ellenálló képességét.

Fogyasztható nyersen és lekvár, szörp formájában. Nyersen azonban csak kis mennyiségben, mert enyhén mérgező, de ez kedvezőtlen tulajdonsága megszűnik főzés hatására.

Töltsük aktívan és hasznosan szeretteink körében az őszt! Készüljünk fel a zordabb időszakra mind lelkileg, mind a természet adta lehetőségekkel, bogyókkal egyaránt!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Cseresznye természetgyógyászati szempontból

Természetgyógyászati szempontból szeretném bemutatni a cseresznyét, és ismertetni, hogy szinte minden része: nemcsak a gyümölcs, hanem a szár, mag is hasznosítható.

Cseresznye mint gyümölcs 

Közkedvelt, ízletes tavaszi – nyári eleji gyümölcs. Az erdőkben vadon élő cseresznye Európától Ázsiáig őshonos. Már az ókorban tudatosan termesztették és fogyasztották, Magyarországon azonban csak a 16. században terjedt el. A tavaszi cseresznyevirágzás Japánban fontos nemzeti jelkép és várva-várt ünnep.

 

  • Maga a gyümölcs flavonoidokban, antioxidánsokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag.
  • 100g cseresznye kb. 70 kalória, ráadásul több mint 80% -a víz. Szomjoltó tulajdonságát már az ókori római katonák is kihasználták, miért ne használhatnánk ki mi is? Méregtelenítésbe, fogyókúrába nyugodtan beilleszthető.
  • Vízhajtó, a szervezetben feleslegesen felhalmozott víztől könnyen meg- szabadít – ráadásul a vesét, húgyhólyagot jól átmossa.
  • Magas kalciumtartalmánál fogva a gyerekek csontképzésében is elsőrangú.
  • Immunerősítő hatású
  • Köszvény és izületi gyulladás megelőzésére és kezelésére alkalmas
  • Szíverősítő. Gyógyszerkutatásokban ezt hatását vizsgálják és hasznosítják.

Fogyasztása

nyersen (itt megmaradnak a vitaminok, ásványi anyagok és enzimek), fagyasztva, aszalva, befőttként, lekvárként (tartósítószer vagy akár cukor nélkül is készíthetjük, csak a sterilitásra és az egészséges gyümölcsökre kell hangsúlyozottabban figyelni). Kedvelt továbbá levesekben, desszertekben és alkoholos italokban.

Túl nagy mennyiségben fogyasztva puffadást, hasi panaszokat okozhat. Népi megfigyelések óvva intenek cseresznyézés utáni vízivástól, mert az fokozhatja a hasi kellemetlenségeket.

Cseresznyeszár

Nem kell kidobni, hanem érdemes leszárítani és teaként elkészíteni. Kellemes ízű, önmagában, de akár mással keverve élvezeti teaként is fogyasztható.

Hatásai:

  • gyulladáscsökkentő
  • vízhajtó, méregtelenítő
  • köszvényes és izületi problémáknál kifejezetten ajánlott, reumát enyhíti
  • csökkenti a húgysavszintet
  • vértisztító
  • lúgosítja a szervezetet
  • hat a szívre
  • energetizál
  • emésztést beszabályozó, enyhe hashajtó
  • vesetisztító, vesekövesedés megelőzésére alkalmas illetve egyes esetben a vesehomok kiürítésére is

Mag

Kisgyerekes családoknál kifejezetten ajánlott cseresznyemag párnácskát készíteni. Érdemes pár percig a magokat megfőzni, hogy a felesleges gyümölcshús könnyen eltávolítható legyen, majd ezt követően meg kell őket szárítani és vászon/pamut zsákocskába helyezni. Melegítésére és hűtésre egyaránt alkalmas lesz.

Természetes melegítése sütőben pár percig vagy radiátoron történjen, hűtése pedig hűtőben vagy akár rövid ideig a mélyhűtőben. Reuma, hasfájás, görcsök, kólika, fülfájás esetén a melegítő hatásra van szükség,  míg fogzásnál vagy sérüléseknél a hűtő hatásra.

Fontoljuk meg a népgyógyászati tapasztalatokat, és használjuk ki a cseresznye áldásos hatását ne csak nyáron, hanem az év során máskor is!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Tea gyógyhatásai

Tea eredete

Több ezer évvel ezelőtt Ázsiából terjedt el, ahol nagyon nagy népszerűségnek örvendett. Maga a tea szó kínai eredetű. Felfedezéséhez többféle legenda, eredetmonda is kapcsolódik. Kínai császárokhoz kötik, illetve az egyik monda szerint egy Buddhát követő szerzetes hogy éber maradjon levágta a szemhéját és eldobta, amiből kifejlődött a teacserje, hogy elűzze az álmot és ébren tartsa az embereket.

A nagy földrajzi felfedezések során került be Európában, ahol már a 17. századra széles körben megkedvelték. Népszerűsége a mai napig töretlen. Jelenleg a legnagyobb teafogyasztók között vannak az oroszok, a kínaiak, a japánok, az arabok és az angolok. Így természetesen eltérő földrajzilag, kulturálisan eltérő fogyasztási szokásokkal, szertartásokkal találkozhatunk.

Érdekesség viszont, hogy a fekete tea és a zöld tea ugyanarról a teacserjéről származik. Az előállítási folyamat során abban különböznek, hogy a zöld teát nem fermentálják, azaz erjesztik, így zöld színét megőrzi és íze is kicsit fanyarabb lesz, míg a fekete tea sokkal intenzívebb aromájú.  A fekete tea elnevezése egyébként származási helyére is utalhat pl. Ceylon, Darjeeling stb.

A fekete teát inkább aromája és élénkítő tulajdonságai miatt fogyasztják, a zöld teát pedig a szervezetre gyakorolt jótékony hatásai miatt. Mindkét tea fogyasztása elővigyázatosságot igényel bizonyos élethelyzetekben pl. csecsemőkor, várandósság, szoptatás, illetve egyes betegségeknél szintén érdemes szakember véleményét kikérni fogyasztásukkal kapcsolatban.

Szintén teák az alábbiak, bár nem teacserjéből származnak, viszont nagyon kedveltek:

  • A vörös rooibos, maté, lapacho teák szervezetünkben ugyanúgy pozitív élettani változásokat indítanak be.
  • Gyümölcsteák tealevelek helyett aszalványokat, virágszirmokat tartalmaznak. Nagy előnyük, a kedvező íz és illatkompozíció mellett, hogy koffein nincs bennük, így bármilyen életkorban és egészségi állapotban korlátlanul fogyaszthatják őket.
  • Gyógyteák – gyógynövények bizonyos részeiből készülnek, betegség megelőző és gyógyító tulajdonságukat használjuk ki. Gyógyteákat – egy-két kivételtől eltekintve- csak kúraszerűen szabad inni.

 

A tea jótékony hatásai – nagy általánosságban:

  • frissít, élénkít
  • felmelegít vagy éppen jeges teaként lehűt
  • jó közérzetet biztosít
  • víz alternatívája – folyadékháztartásra hat
  • élvezet nyújt
  • társasági eseményre illetve egy kis pihenésre, kikapcsolódásra ad lehetőséget
  • gyógyít, megelőz, roborál
  • antioxidáns
  • beindítja az emésztést
  • erősíti az immunrendszert
  • egyes teák antibiotikus, vírusölő hatással is bírnak
  • méregtelenítésben, lúgosításban részt vesznek
  • vannak fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatásúak
  • „hosszú élet titka”-ként gyakran emlegetik őket, rákmegelőzésben is fontos szerephez jutnak
  • szív és érrendszerre jótékony hatásúak

A tea formája:

  • szálas
  • filteres (hagyományos, piramis)
  • forma teák (szív, virág stb. alakúak)
  • virágzó teák – ezeket kézzel készítik és csodaszép műalkotások nyílnak ki egy-egy teázás alkalmával

 

Fogyasztása:

  • natúr (gyógyteák, zöldteák kifejezetten így ajánlottak)
  • édesítve – itt a természetes édesítőket részesítsük előnyben
  • tejjel, Ázsiában gyakori a vajas tea is (pl. Nepálban)
  • citrommal
  • rummal
  • édes teasüteményekkel, Angliában akár szendvicsekkel
  • melegen, langyosan és hidegen

Fogyasszunk minél többféle teát minél változatosabban!

Mádai Andrea
természetgyógyász-reflexológus