Kakukkfű

Szeretném bemutatni a nagy múlttal és felhasználási körrel rendelkező növényt, hogy kiegészíthessük a házi patikánkat vele.

A latin eredetű szó Thymus valószínűleg egyiptomi és görög eredetre utal. Az egyiptomiak balzsamozásra használták, míg a görögöknél a bátorság, vitézség szimbóluma volt. A középkori pestisjárványok idején fertőtlenítő hatását használták ki belsőleg és külsőleg egyaránt – fogyasztották, testüket bedörzsölték vele és tömjénhez hasonlóan füstölőként hasznosították. Az első világháborúban a katonák sebeire thymolt, mint sebfertőtlenítőt tettek. Jelenleg gyógyszer alapanyag, szinte a világon mindenhol ismerik.

A kakukkfű gyógynövény, fűszernövény, dísznövény és mézelő növény.

Kakukkfű gyógyító tulajdonságai:

  • emésztés serkentő, gyomorerősítő, puffadást gátló
  • alkalmas légutak nyugtatására, fertőtlenítésére, szájüregi gyulladások és torokgyulladás csökkentésére
  • antibakteriális
  • nyálkaoldó
  • köhögéscsillapító, hörgőgyulladások, asztma, TBC esetén ajánlott
  • immunerősítő
  • izzasztó
  • vérbőséget fokozó, keringést javító
  • nőgyógyászati problémák esetén alkalmazható, menstruációs görcsökre kimondottan javasolt
  • féreghajtó
  • fejfájást megszüntető (főleg gyomor eredetű fejfájás esetén)
  • idegnyugtató
  • külsőleg bőrfertőtlenítő, sebgyógyító

Felhasználási területei:

  • teaként – forrázatot készítünk 2 evőkanálnyi mennyiségű teafűből, mely maximum 3-szor fogyasztható naponta. Immunerősítésre napi egy csésze javasolt.
  • lemosásként – pattanásos arcbőrre, reumás területekre
  • tinktúra formájában – kereskedelemben, patikákban kapható
  • illóolajként – párologtatni, inhalálni vagy fürdővízbe tenni
  • bedörzsölőként – nyugtató és sebfájdalmat csillapító, reumatikus problémákat csökkentő
  • fürdővízbe téve – nátha, megfázás megelőzésére, illetve akut felsőlégúti problémák vagy köhögés esetén is. Gyuri bácsi javaslata testhőmérsékletű vízbe teszünk kb. 2 liternyi erős kakukkfű főzetet. A kakukkfű jótékony hatása nemcsak belélegezve a légutakba kerül, hanem az egész test pórusain keresztül fejti ki hatását. Ezt követően ágynyugalom javasolt, mert utóizzadás történik. Felnőtteknél a keringési problémák is javulnak. Gyerekeknél egy kis gézbe egy kanálnyi kakukkfüvet kötünk, és azt helyezzük a gyerekkádba. Hetente maximum háromszor lehet kakukkfüves fürdőt venni.Peter Theiss arról számolt be, hogy a kakukkfű fürdőtől az asztmások és krupposok is kedvező változásokat tapasztaltak.
  • frissen vagy szárított fűszerként – a mediterrán fűszerkeverékek alapja, húsok, szószok ízesítésére alkalmas
  • egyéb: kakukkfű szörp, méz, kozmetikai termékek – szappanok stb.

Várandósság, szoptatás és pajzsmirigy problémák esetén nagy mennyiségben használata nem ajánlott. Bármilyen kellemetlenség előfordulásakor (fejfájás, szédülés stb.) a bevitt kakukkfű mennyiség csökkentése illetve a terápia megszüntetése szükséges.

Kis cserépben vagy balkonládában mi magunk is nevelhetünk kakukkfüvet, így frissen mindig rendelkezésre áll majd.

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

 

 

Fekete bodza

Lassan virágzik a bodza, érdemes begyűjtenünk kirándulások alkalmával, mert jó szolgálatot tesz; kicsiknek, nagyoknak egyaránt ajánlható.

A bodza Kárpát-medencében élő fás szárú bokor, cserje, mely akár több méteresre is megnő. Hasznos növény volt egykoron:

  • virágját, termését és a kérgét „szegény ember patikájaként” sok mindenre használták
  • furulyát, fúvócsövet, szerszámnyelet készítettek belőle
  • bogyója pedig kiváló festékanyag volt.

 

Meg kell különböztetni a fekete bodzát a gyalogbodzától, mely utóbbi kisebb, lágyszárú, levelei és virágjai felfele állnak, nem lecsüngenek. A gyalogbodza enyhén mérgező!

 

Bodza gyógyhatásai

Virágja:

  • vírusellenes hatású
  • megfázásra, náthára használható teaként, forró lábfürdő alkalmazása mellett – meggyorsítja a gyógyulási folyamatot, méregtelenítést
  • köhögésre ajánlott – köptető, nyákoldó tulajdonságú
  • fájdalomcsillapító pl. fülfájásnál, ideggyulladásnál belsőleg és külsőleg (borogatásként) is használható
  • vízhajtó – reggel egy csészével célszerű inni
  • izzasztó és lázcsillapító
  • immunerősítő
  • használják még emésztési problémákra
  • hashajtó és fogyasztó tulajdonságú
  • szemgyulladás, árpa lemosására, borogatására
  • bőrproblémák, ekcéma kezelésére külsőleg

Felhasználása:

Belsőleg: gyógytea, bodzaszörp, bodzalimonádé, palacsintatésztában kirántva

Külsőleg: borogatások, lemosások

Bogyója:

  • hashajtó
  • reuma ellenes
  • köszvény gyógyírja
  • tüdőtisztító – régen TBC gyógyítására használták

Bor és lekvár készíthető belőle. A termést nem szabad nyersen fogyasztani, mert enyhén mérgező hatású!

Levele:

  • reuma gyógyítója
  • vízhajtó
  • lázcsillapító

Gyökere és kérge:

  • vízhajtó
  • féreghajtó

Használjuk ki a bodza kedvező élettani és gyógyító hatásait!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Cseresznye természetgyógyászati szempontból

Természetgyógyászati szempontból szeretném bemutatni a cseresznyét, és ismertetni, hogy szinte minden része: nemcsak a gyümölcs, hanem a szár, mag is hasznosítható.

Cseresznye mint gyümölcs 

Közkedvelt, ízletes tavaszi – nyári eleji gyümölcs. Az erdőkben vadon élő cseresznye Európától Ázsiáig őshonos. Már az ókorban tudatosan termesztették és fogyasztották, Magyarországon azonban csak a 16. században terjedt el. A tavaszi cseresznyevirágzás Japánban fontos nemzeti jelkép és várva-várt ünnep.

 

  • Maga a gyümölcs flavonoidokban, antioxidánsokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag.
  • 100g cseresznye kb. 70 kalória, ráadásul több mint 80% -a víz. Szomjoltó tulajdonságát már az ókori római katonák is kihasználták, miért ne használhatnánk ki mi is? Méregtelenítésbe, fogyókúrába nyugodtan beilleszthető.
  • Vízhajtó, a szervezetben feleslegesen felhalmozott víztől könnyen meg- szabadít – ráadásul a vesét, húgyhólyagot jól átmossa.
  • Magas kalciumtartalmánál fogva a gyerekek csontképzésében is elsőrangú.
  • Immunerősítő hatású
  • Köszvény és izületi gyulladás megelőzésére és kezelésére alkalmas
  • Szíverősítő. Gyógyszerkutatásokban ezt hatását vizsgálják és hasznosítják.

Fogyasztása

nyersen (itt megmaradnak a vitaminok, ásványi anyagok és enzimek), fagyasztva, aszalva, befőttként, lekvárként (tartósítószer vagy akár cukor nélkül is készíthetjük, csak a sterilitásra és az egészséges gyümölcsökre kell hangsúlyozottabban figyelni). Kedvelt továbbá levesekben, desszertekben és alkoholos italokban.

Túl nagy mennyiségben fogyasztva puffadást, hasi panaszokat okozhat. Népi megfigyelések óvva intenek cseresznyézés utáni vízivástól, mert az fokozhatja a hasi kellemetlenségeket.

Cseresznyeszár

Nem kell kidobni, hanem érdemes leszárítani és teaként elkészíteni. Kellemes ízű, önmagában, de akár mással keverve élvezeti teaként is fogyasztható.

Hatásai:

  • gyulladáscsökkentő
  • vízhajtó, méregtelenítő
  • köszvényes és izületi problémáknál kifejezetten ajánlott, reumát enyhíti
  • csökkenti a húgysavszintet
  • vértisztító
  • lúgosítja a szervezetet
  • hat a szívre
  • energetizál
  • emésztést beszabályozó, enyhe hashajtó
  • vesetisztító, vesekövesedés megelőzésére alkalmas illetve egyes esetben a vesehomok kiürítésére is

Mag

Kisgyerekes családoknál kifejezetten ajánlott cseresznyemag párnácskát készíteni. Érdemes pár percig a magokat megfőzni, hogy a felesleges gyümölcshús könnyen eltávolítható legyen, majd ezt követően meg kell őket szárítani és vászon/pamut zsákocskába helyezni. Melegítésére és hűtésre egyaránt alkalmas lesz.

Természetes melegítése sütőben pár percig vagy radiátoron történjen, hűtése pedig hűtőben vagy akár rövid ideig a mélyhűtőben. Reuma, hasfájás, görcsök, kólika, fülfájás esetén a melegítő hatásra van szükség,  míg fogzásnál vagy sérüléseknél a hűtő hatásra.

Fontoljuk meg a népgyógyászati tapasztalatokat, és használjuk ki a cseresznye áldásos hatását ne csak nyáron, hanem az év során máskor is!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász

Diófa levél gyógyhatásai és felhasználási köre

A diófa eredetileg Ázsiából származik, de ízletes és egészséges gyümölcse miatt Európában is széles körben termesztik. A diófa termése hihetetlenül sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik, viszont a diófa levelek felhasználási köre nem igazán terjedt el, pedig a szárított levelek fontos hatóanyagokat, flavonoidokat, cseranyagokat és illóolajokat tartalmaznak.

Diófa levél tulajdonságai:

  • vírus, baktérium és gombaölő
  • gyulladáscsökkentő – gyulladt nyálkahártyán védőréteget képez – ez kihasználható bélrendszeri megbetegedéseknél belsőleg, torok és mandulagyulladásnál belsőleg vagy öblögetésre, szem problémáknál, látásélesítésnél pedig külsőleg borogatás, lemosás formájában
  • mivel levelei összehúzó hatásúak bélhurut, hasmenés kezelésére egyaránt alkalmasak
  • beharmonizálja az emésztést, étvágyjavító, de Kínában székrekedés megszüntetésének céljából is fogyasztják
  • csökkenti a vércukorszintet, a szomjúságérzetet
  • vér és nyiroktisztító, méregtelenítő, salaktalanításra egyaránt használható
  • láb vérkeringésének fokozására ajánlott
  • tüdőbetegségek gyógyítására is kiváló
  • külsőleg aknét, ekcémát, fekélyeket és egyéb bőrproblémákat kezelhetünk vele
  • hajhullás, korpa esetén egyaránt alkalmazható illetve egyes vélemények szerint tetűellenes tulajdonsága is van
  • a népi gyógyászat szerint pedig rákellenes hatású

Levelek szedése és tárolása:

Júliusban szedhető, amikor szép zöld, kellően vastagok a levelek, de még nem jelentek meg rajta a rozsdafoltok. Szárítás után papírzacskóban vagy lezárt üvegedényben tárolható, és az év bármely szakaszában felhasználható.

Felhasználási köre:

Teaként leforrázva kell elkészíteni, gyógyítás vagy megelőzés céljából, méregtelenítésre napi egy bögre tea lehetőleg éhgyomorra, ízesítés nélkül fogyasztandó. Gyomorhurut esetén azonban napi 2-3 bögre a javasolt adag.

Borogatásokat, öblögetéseket naponta többször is végezhetünk vele, illetve fürdővízbe is tehetjük, csak akkor erősebb főzetet kell készítenünk. Célszerű kúraszerűen alkalmazni.

Érdemes beszerezni a sokrétűen felhasználható diólevelet, ne csak magát a termést fogyasszuk!

Mádai Andrea

reflexológus természetgyógyász